írta: dr. Kalocsay Gergely

Közhelyes, de igaz, hogy a legjobb történeteket az élet írja. Naponta kerülnek napvilágra olyan megdöbbentő események, melyek valós személyekkel történtek meg és szinte a filmvászonért kiáltanak. Gondoljunk csak az elmúlt hónapok híreire: föld alá rekedt bányászok Chilében, helyi tizenéveseket fenyegető halállista Kolumbiában, pletykákkal övezett rendőrgyilkosság a Balaton partján. Már szinte látom a serény forgatókönyvírókat, akik neki is fogtak a készülő filmek szinopszisainak.

Körültekintően kell azonban eljárni, ha ilyen jellegű filmtervbe kezdünk. Hiszen itt nem egy szerzői jogi védelmet élvező mű pl. regény vagy színdarab megfilmesítéséről, hanem egy élő vagy elhunyt személy életéről, személyhez fűződő jogairól, személyes adatairól van szó. Ezen túlmenően a film valószínűleg nem csupán az érintettről fog szólni, hanem abban megjelennek az ő barátai, rokonai, családtagjai, akiknek a hozzájárulása, engedélye mind-mind szükséges a film megvalósításához. Jogi szempontból ugyanis az életrajzi adatok személyes adatnak minősülnek, amelyek mindaddig megőrzik ezen minőségüket, amíg a kapcsolatuk az érintettel helyreállítható. Az érintett életében tehát a hozzájárulása szükséges a személyes életrajzi adatai kezeléséhez (jelen esetben megfilmesítéséhez). Halála után az örökösök engedélye ugyan nem szükséges, de minden esetben különösen figyelni kell arra, hogy a film (forgatókönyv) ne sértse az – akár élő, akár elhunyt – érintett jó hírnevét és emberi méltóságát. A fiúk nem sírnak cimű film kapcsán például a Chloe Sevigny által megformált karaktere miatt perelte be a filmalkotókat az igazi Lana Tisdel, mivel szerinte drogfüggő részeges nőként ábrázolták, ami nem felelt meg a valóságnak.

Pusztán a nevek megváltoztatásával nem lehet ezt a problémát „letudni” és az engedély kérését kiküszöbölni, hiszen a karakter egyéb jellegzetességei folytán felismerhetővé válhat a környezete által. Az iraki katonákról szóló Bombák földjén című film producereit azért perelte be egy amerikai katona, mert meggyőződése szerint a film az ő élettörténetén alapult, miközben őt személy szerint meg sem keresték ezzel kapcsolatban.

Ami pedig a felek közti megállapodást illeti: Ugyan a magyar polgári jog szabályai szerint egyáltalán nem kötelező, azonban számolni érdemes azzal, hogy az érintettek – és rokonaik, barátaik, üzletfeleik – a filmben való ábrázolás dicsőségén kívül bizonyos összegű díjazást is elvárnak hozzájárulásuk fejében. Ez realizálódhat tanácsadói díjként vagy a film bevételeiből származó részesedésként is. Természetesen a jó hírnevet sértő ábrázolás elkerülése érdekében az érintettek legtöbb esetben ragaszkodnak a forgatókönyv jóváhagyásának jogához, melynek szerződésbe helyezése a felek megállapodásán múlik. Miután ezek a kényes kérdések rendeződtek, a forgatókönyvíró már nyugodtan nekiláthat az életrajzi ihletésű történet filmre álmodásához.